Mint már többen tudjátok, francia (orvosi) aromaterápiával is foglalkozom. Ezeket a magas minőségű, terápiás tisztaságú illóolajakat bizonyos esetekben belsőleg is lehet fogyasztani gyógyászati vagy méregtelenítő célzattal. Pár éve télen a legegyszerűbb májméregtelenítési terápiát kezdtem el: három hétig 2 csepp citrom illóolajat cseppentettem extra szűz olíva olajba és fogyasztottam éhgyomorra. Kellemes érzés volt, finom is, de nem éreztem túl intenzívnek. Egy hét terápiás ablak - szünet - tartása után, gondoltam, valami keményebbhez nyúlok. Nem túl sok gondolkodás után a legkeményebbnél, a labradori tea (Ledum groenlandicum) illóolajánál kötöttem ki. Gondoltam, ha már terapeuta vagyok, tudjam, mit szándékozom "eladni". A labradori tea illóolaja nagyon erős élettani hatású, az illóolajos kezeléseket kiegészítő orvosi terápiaként alkalmazó országokban, súlyos májbetegeség esetén (cirrózis, mérgezések, alkoholfüggőség), az orvosi/kórházi kezelés mellett javasolják fogyasztását belsőleg. Egyedülálló májsejt-regeneráló és májméregtelenítő hatása van. Egy hétig bírtam. Az íze milyen volt, az most mellékes. A szervezetemet (amit egyébként is jól karban tartok, mert finomított és feldolgozott élelmiszereket egyáltalán nem vagy nagyon ritkán fogyasztok, cukros üdítőt évtizede nem ittam, és a tejet is elég régóta kerülöm) olyan elemi szintre lökte vissza, hogy a nyers zöldségen, gyümölcsön, gabonákon kívül mást nem bírtam magamhoz venni. A legjobb indulattal próbáltam volna megenni a banános, joghurtos túrókrémet, ami a fiam után maradt az étkezésből, de már a szagától felfordult a gyomrom... Ekkor gondolkodtam el először igazán arról, van-e szüksége az embernek tejre, tejtermékekre? Addig csak tettem, amit a szervezetem diktált, mindenféle tudományos magyarázat nélkül. Nem kívántam a tejet, hát nem ittam. Ha mégis, akkor gabonatejjel helyettesítettem. Joghurtot, kefirt akkor fogyasztottam, ha szükségét éreztem. A sajt más, azt nagyon szeretem, de olykor anélkül is elvagyok hetekig (értsd, a szervezetem nem hiányolja).Mint már többen tudjátok, nem vagyok a hirtelen és drasztikus változások híve. Sőt, egy csomó olyan dolgot szeretek, ami nem egészséges - fagyi, cukrászdai sütemények, kávé tejjel, stb. Sőt, fogyasztom is őket. Egy aranyszabály betartásával: az apró huncutságok sosem haladják meg táplálkozásomban a 10%-ot. És nem napi szinten. Ez inkább havi-kéthavi átlag, ami napi szinten arányosítva már jóformán mérhetetlenül alacsony.
Ez is az apró lépések része. Vedd egy napodat! Amit megeszel, egyszer 100%, amit megiszol, egy másik 100%. A folyadékkal könnyebb a helyzet, ott gyakorlatilag, ha beviszel 2 liter vizet, friss gyümölcs vagy zöldségleveket, eszel egy jó levest, plusz iszol pár pohár gyógyteát (finomított cukor nélkül), máris 100%-on vagy (hetente 3 alkalommal 1-2 pohár jó minőségű borral túl is teljesíted :). A táplálékkal kicsit nehezebb, de ha elkezded redukálni a finomított élelmiszerek napi szintű bevitelét - és ezzel párhuzamosan növeled a víz fogyasztását, akkor már jó úton jársz. Így lehet a napi 90-10-ből kétnapi, heti, havi, és így tovább :).
Amennyiben egészséges vagy, csak érzed a változás hívását, időszerűségét, akkor egy 6 hetes böjt után, amikor valóban megtartóztatod magad az egészségre ártalmas élelmiszerektől - és egyáltalán kívánod még ezeket - visszatérhetsz a 90-10 alapelvre. Ha valamilyen egészségügyi problémád van - ekcéma, allergia, emésztőszervi problémák, stb., akkor érdemes elgondolkodni egy komolyabb diétán, méregtelenítésen, és szakember tanácsát kikérni. Az egészséges állapot stabilizálódása után megint lehet egy kicsit lazábban fogni a gyeplőt, de hidd el és tapasztald meg magad is, már nem fog elszaladni veled a ló. Aki egyszer már megtapasztalta, milyen érzés könnyűnek lenni testben (is) önsanyargatás nélkül, az már nem mond le róla egykönnyen.Ezek a gondolatok találtak meg a nagyböjt utolsó napján, egy pohár fehérbor mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése